A stáb - Élünk ahogy bárki
Mark:
Hátunk mögött éppen néhány év,
de vajon mennyi vár ránk még?
A szívünk örök tűzben ég.
Ne hidd hogy a gyávaság megvéd,
a vágyad semmitől sem fél,
mindig tudd hogy merre mész.
yeaah yeaah
Tóth Gabi:
Húszon innen, vagy már azon túl,
minden régi a sorsunk lesz csak új,
indulunk most négyen négyfelé,
Vezet majd egy láthatatlan jel,
legbelül egy hangos dallam kel,
hallom jól,
megölel a zene ami szól.
Együtt:
Csak élünk ahogy bárki,
nem a holdról jöttünk mondhatsz bármit,
nem fontos hogy mindig jónak láss,
de ha elkap az az érzés,
ami elragad már nincs több kérdés,
ma megtettük késő bánni kár.
De most a mi dalunk szól ó-ó-ó
Végre mi jövünk már á-á-á
Végre csakis az a jó ó-ó-ó
A szívünk szabadon száll á-á-á
Láss a falakon túl ú-ú-ú
Végül mindenki más á-á-á
Mégis közös az út ú-ú-ú
Együtt sodor az ár.
Tomi:
Rajzolnak az életünk falán,
Sok az eltúlzott szabály,
Nincs az, aki a szívünkbe lát.
Feltépem a szobám börtönét,
Tudod úgy elrepülnék,
A valóságtól elszakadnék.
Tóth Gabi:
Húszon innen, vagy már azon túl,
minden régi a sorsunk lesz csak új,
indulunk most négyen négyfelé.
Vezet majd egy láthatatlan jel,
legbelül egy hangos dallam kel,
hallom jól,
megölel a zene ami szól.
Együtt:
- || -
Linda:
Sok címlap, s mindig fény,
csak elferdített kép,
nem ez vagyok én.
Mert hidd el minden más,
mit a képernyőkön látsz,
elvakít a varázs.
Együtt:
-|| -
Anti fitness club - Többet érsz
Nézz szét kérlek,nézz és láss
Mond hova vezet ez az út
Neked miért csak ennyi jár?
Álmaidat mélybe miért dobnád?
Inkáb küzdj érte úgy, hogy a falat törje át!
Mert élhetsz úgy, mint más
Egy sivatagban egy apró homokszemként, mondd mit vársz?
Rf: Állj hát fel tudom annál többet érsz!
Hogy a tömegben elvegyülve már rég kihülve, leláncolva élj!
Kelj már fel ez egy új nap egy új remény
Mert bezárva börtönödbe a vak sötétben kihunyt már a fény.
Miért félsz miért kell mindig távolság,
Ha beköszönt valami új, ha valami egy kicsit is más.
Védd magad az ostrom kapukat zár,vagy az éjjel indulj lásd
Tied a választás!
Mert élhetsz úgy, mint más
Egy sivatagban egy apró homokszemként, mond mit vársz?
Rf: Állj hát fel tudom annál többet érsz!
Hogy a tömegben elvegyülve már rég kihülve, leláncolva élj!
Kelj már fel ez egy új nap egy új remény
Mert bezárva börtönödbe a vak sötétben kihunyt már a fény
Rf:2x
|